Demokrácia OS 2.0
A demokráciát információ technológiai szemmel vizsgálva és az eddigi parlamentáris berendezkedésünket 1.0 -nak tekintve, a YouTube -on fellelhető “Mondom Borz” projekt által felvázoltakat tekinthetjük talán 2.0 -nak.
Nos, de miért is tekintenénk a demokráciát operációs rendszernek? Talán azért, mert társadalmunk jogi környezete erősen hajaz rá, csak éppen a kód jogi paragrafusokba van bújtatva és csak az arra hivatottak érthetik vagy módosíthatják. A programozási ismeretekkel rendelkezők számára az analógiám alapján látható, hogy 1.0 -s rendszerünk, nagyban hasonlít a Microsoft vagy az Apple operációs rendszereire, ahol a forráskódot egy monopólium tulajdonolja és rendelkezik minden jog felett. Azonban mára a nyíltforráskód akkora teret hódított el az informatika világából, hogy részleteibe menve bizonyára sokakat sokkolna a tény. Az alábbi videó első perce rávilágít erre a tényre.
A sokk után, akkor fordítsuk vissza az analógiát az információtechnológiából társadalmunkra! Kódoljunk olyan programrészeket együtt, melyek kiváltják vagy újraírják a jogi paragrafusokat! Mire van szükségünk ehhez? Egész biztosan nem Facebook -on like -oló, cikkeket osztogató és magukat aktív politikai szereplőknek mutató egyénekre, hanem sokkal inkább ezen a kereten kívül gondolkodó, nyitott gondolkodású emberekre, akik képesek az újat befogadva egy új környezetet építeni, ami elavulttá teszi a régit.
“Soha nem tudsz megváltoztatni dolgokat az által, hogy harcolsz a létező valóság ellen. Hogy megváltoztass valamit, építs egy új modellt, ami elavulttá teszi a már létezőt.”
Richard Buckminster Fuller
Kezdjük talán azzal, hogy hol található az előttünk álló probléma gyökere, melyet a követező videó mutat be nagyon szépen.
A videó nagyon messzire repít minket vissza, de lényeget jól bemutatja. Ámde a jelenünk eseményei nem engednek minket ilyen messziről megközelíteni a problémát. Egy változást kikényszerítő momentum lehet felismerésből eredő, de mint az aktuális koronavírus példája is mutatja, egy halálfélelemtől vezérelt hisztéria is kiválthatja. Így tekintve a dolgot, hatalmas lehetőségként tekinthetünk az előbb említett körülményre.
Lehetőségek:
- Távmunka
- Távoktatás
A társadalmunk ezen alprogramjai (munka, oktatás) számára, a fenti felsorolás elemei eddig is alternatívaként szolgáltak, de talán gazdasági és kulturális kényszerek miatt, mégis elérhetetlen távolságokba tolódtak. Most itt vannak ezek a kézenfekvő megoldási irányok, amiket lehetőleg alakítsunk ki úgy, hogy ne legyen szükség egy elavult, az egyént társadalmilag és ökológiailag hátrányos helyzetbe visszakényszerítő megoldásokra. Hááát a GDP ezzel nem fog jól járni, de van ám egy pár másik nagyon fontos mutató: a BNB vagy az EPI.
Itt feltehetnénk a kérdést, hogy mi a fontosabb? Az, hogy minél több mindent tudjunk pénzben kifejezhetővé tenni, vagy hogy boldogabbak, egészségesebbek legyünk és a lehetőségekhez mérten óvjuk a környeztet magunk, gyermekeink és unokáink számára?
Ez a cikk nagyon hosszasan lenne folytatható, de azt hiszem ennek a két alprogramnak a kigondolásához, újraszervezéséhez bőven elég lesz gondolatébresztőnek, melyhez a bevezetőben szereplő YouTube csatorna ugyan nem ad segítséget, de sok egyéb alprogramhoz viszont igen.
Iskolák számára szakértőnk a következő megoldásokat javasolja:
Azt is valószínúsíthetjük, hogy minden diáknak szüksége lesz email címre, mert a gondviselőn keresztüli email kommunikáció nem igazán lenne produktív.
Happy coding, folks!!!😄
